Tapétafajták

Mindenhová a megfelelő megoldást

A tapéta felületi struktúrák, színek és alapanyagok széles választékát kínálja.

Az európai tapétaszabvány (DIN EN 235) a “tekercsben kiszerelt falburkoló anyagokat” két alapvető kategóriára: a kész falburkoló anyagok, és a pótlólagosan bevonattal ellátandó falburkoló anyagok csoportjára bontja.

A falburkoló anyagokat ezen besorolásnak megfelelő címkével kell ellátni a tapéta csomagolásának betétcímkéjén.

 

A DIN EN235 szabvány a kész falburkoló anyagokat nyolc csoportba sorolja az anyaguk összetételének függvényében:

• Papír falburkoló anyagok
• Szintetikus falburkoló anyagok (papír alapon)
• Szintetikus falburkoló anyagok (nem papír alapon)
• Vlies /növényi rost alapú/ falburkoló anyagok
• Textil falburkoló anyagok
• Velúr falburkoló anyagok
• Fémes falburkoló anyagok
• Természetes anyagból készült falburkoló anyagok

 

Papír falburkoló anyagok

Ebbe a kategóriába tartozik az összes nyomott, dombornyomott és zúzott papírból készült közönséges falburkoló anyag. Ezek lehetnek színes mintázatú és sima papírból készült, illetve dombornyomott falburkoló anyagok. A duplex tapétáknak nevezett kétrétegű dombornyomott termékek különösen magas minőségűek.

A tapéta minőségét a nyers súlya alapján határozzák meg:

• Könnyű tapéta < 110 g/m2
• Közepes tapéta 110 – 140 g/m2
• Nehéz tapéta > 140 g/m2

 

Szintetikus falburkoló anyagok (papír alapon)

Jellegzetes példák: rotációs szitanyomással papír alapanyagon előállított sík PVC tapéta és texturált tapéta. A műanyag granulátum és egyéb műanyag felület is ebbe a kategóriába tartozik.

 

Szintetikus falburkoló anyagok (papír alap nélkül)

Ebbe a csoportba tartozik minden olyan szintetikus alapú tekercses falburkoló anyag, ami nem papír alapanyagra laminált vagy egyéb alapfelületet igényel.

 

Vlies, növényi rost alapú /köznyelvben Gyapjúrostos/ falburkoló anyagok

Ez a tapétafajta viszonylag új, és egyszerűalkalmazhatóságának köszönhetően egyre inkább terjed.

A vlies tapétagyártásához egy oldalon impregnált nem szövött rostszálas alapanyagot használnak. Ez elsősorban kötőanyaggal rögzített cellulóz és textilrostokból áll, amelyek biztosítják a maximális rugalmasságot és mérettartást. Az anyagot nagyfokú levegő és vízpára átbocsátóképesség jellemzi.

Amellett, hogy a nehéz vlies tapéták általában a DIN 4102 B1 szabványnak megfelelően láng biztosak, alkalmasak még a feszültség és zsugorodás okozta repedések áthidalására is.

A vlies tapéta további különleges jellemzője, hogy a ragasztó felvihető hagyományos módon a tapétára /pihentetés, áztatás nem szükséges/, de egyszerűen a falra is. Emellett a vlies tapéta nem igényel pihentetési időt, és fürdőszobában is alkalmazható.

A vlies hordozóanyagú habosított tapéták szintén az EN- 235 csoportba tartoznak. Így előfordul, hogy egy sima habosított tapéta is vlies tapétának minősül. A különbség a szakítási felület vizsgálatával válik nyilvánvalóvá: ha a szakadás felületén az anyag széle rostos, akkor ez valóban vlies tapéta; ha azonban fogazott és nem rostos, akkor az alapanyag papír.

Ez fontos különbség, mert a papírtapétát “pihentetni” kell, vagyis felrakás előtt hagyni kell, hogy megduzzadjon; és a falkenéses technológiával sem rakható fel.

 

Textil falburkoló anyagok

A textil falburkoló anyagok a faldekoráció legrégebbi fajtái közé tartoznak. Minden korban és divatáramlatban megőrizték helyüket a lakberendezésben. Papír vagy vlies alapra felvitt rostos szálakból állnak. Sokféle változat létezik: különböző zsinórokat, filcet, háncsot, szintetikus vagy természetes szálakat, sőt még tollat is feldolgoznak a textiltapéta gyártásához. Megkülönböztetjük az alapfelülethez függőleges irányban ragasztott szálakból álló láncfonalas tapétát a szövött tapétától, amely kereszteződő vagy szövött szálak alkotnak. Emellett a textiltapétákat is elláthatják szitanyomott mintákkal.

 

Velúr falburkoló anyagok

Velúr falburkoló anyagokat már a XVII. Század óta gyártanak, és a technológia azóta is alig változott. A mintát ragasztóból alakítják ki, és elektrosztatikus úton viszik fel rá a természetes vagy mesterséges rost szálakat. A szálak csak a ragasztómintával fedett felületen tapadnak meg, a fennmaradó részről szívással távolítják el őket. Ez az igen nehezen felrakható tapétafajta szakértő kezet igényel. Németországban a velúrtapétát csak műemlékek restaurálásánál vagy kifejezetten speciális stílusigények kielégítésére használják.

 

Fémes falburkoló anyagok

A fémes tapéta majdnem mindig nehéz vagy vlies alapra laminált vékonyalumínium fóliarétegből áll. A réz, arany vagy egyéb fémes hatást áttetsző, színpompásbevonattal érik el. Az ilyen tapéta továbbdekorálható a fémes fólia gravírozásával vagy oxidálásával. Csak néhány kisebb gyártótekinthető e bonyolult szakma mesterének. Viszonylag magas ára miatt az ilyen tapéta mindig is az igényes vásárlók szűk szegmensében talált vevőre. A fémes hatás ugyanakkor interferencia színezékekkel is elérhető. Ezek alkalmazásával jelentősen kitágulnak a nyomdai eljárás lehetőségei és megfizethető alternatívát nyújtanak.

 

Természetes anyagú tapéták

A termesztett és feldolgozott természetes anyagokból, mint fű, levelek vagy parafa szemet gyönyörködtető tapéták állíthatók elő. Az 1980-as években ez a fajta tapéta rendkívüli népszerűségre tett szert. Mára a kelet-ázsiai fűtapéták és papír alapra kasírozott természetes parafa tapéták forgalma minimálisra csökkent.

 

Egész falas tapétakompozíciók

A tapéták következő fajtájára nem vonatkozik EN szabvány szerinti besorolás. Az egész falas tapéták nagyméretű fotók vagy grafikai motívumok, amelyek egy teljes falat beborítanak. A hagyományos óriás poszterekhez hasonlóan ezeket a képeket több darabból állítják össze. Korábban az ilyen kis sorozatú gyártáshoz sík szitanyomást vagy fénynyomást alkalmaztak, de újabban a digitális nyomtatás új lehetőségeket nyitott meg rugalmassága és egyedi gyártási lehetőségei miatt.

A fotó- és egész falas tapéták új reneszánszukat élik. A digitális nyomdai eljárásokkal a művészek és lakberendezők egyedi alkotásokat teremthetnek, és legmerészebb elképzeléseik is testet ölthetnek.

 

Festhető tapéták

A DIN EN 235 szabvány egy további főcsoportjához az utólagos festést igénylő tapéták tartoznak. Ezek sokféle alapanyagból készülhetnek, úgymint papírból, üvegszálból, szintetikus vagy textilanyagokból. Ezek a félkész termékek csak a festést követően kapják meg végső formájukat. A legismertebb fűrészporos és üvegszálas termékek mellett sokféle más, rétegigényt kielégítő és különleges jellemzőkkel rendelkező tapéta kapható a piacon, mint például a szilikon bevonatú, a vlies és a színezett fényes bevonattal ellátott „CoverVlies” tapéta. De leginkább a strukturált vlies tapéta részesedése növekszik ebben a piaci szegmensben. A strukturált vlies tapéták általában vlies alapra felvitt habosított műanyag bevonatból állnak. A felületkialakítási lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen. Fa és stukkóutánzatok ugyanúgy jellemzők erre a tapétafajtára, mint a festhető mértani vagy művészi minták.
Jellemző kollekciók: Marburg-Patent Decor; AS Creation-Meister Vlies;  Rasch-Wallton.

 

Tapétagyártás

Nyomdaipari technológiák és további folyamatok

A flexó nyomtatás egy dombornyomás technológia, amely rugalmas, szintetikus anyaggal borított hengereket alkalmaz. A nyomtatásra kerülő elemek a gumibélyegzőhöz hasonlóan kiemelkednek

a síkból és a nyomtatásra nem kerülő részek pedig süllyesztettek. A nyomtató egység a festéket a lehető legegyenletesebb vastagságban felvivő anilox hengerből, valamint a tényleges flexó nyomtató hengerből áll, amely a mintát sajtolja a papírtekercsre. Külön flexó nyomtatóegység kell minden egyes színhez.

Flexó nyomtatás

A rotációs mélynyomás egy olyan nyomdaipari technológia, amelyet egyebek között a képeslapok nyomtatásánál is alkalmaznak. Ez a technológia fényképszerű pontossággal reprodukálja a mintákat, és eközben magas példányszámnál is egységes minőséget biztosít.

A sablonnal történik a színbontás, majd a digitális letapogatást (szkennelést) követően lézerrel viszik fel a mintát a nyomóhengerre. A festék a bemélyedésekben gyűlik össze, és ezek a kis „csészék” továbbítják a festéket a papírra. Az egymást követő színnyomási menetekkel olyan finom színátmeneteket és szín-gradienseket lehet létrehozni, amelyekre egyetlen más mechanikus nyomdaipari technológia sem képes. Papírra, szaténra és fémes tapétára is lehet nyomtani ezzel a módszerrel. Ma a szitanyomás mellett a mélynyomás az egyik legelterjedtebb nyomdaipari technológia a tapétagyártásban.

Mélynyomás

A szitanyomás tökéletes eljárás majdnem minden anyag nyomtatásához.

Kisebb darabszámoknál, például falfestmény tapétáknál, különösen nagyméretű mintáknál vagy kisebb művészi szériáknál még ma is alkalmazzák a síkszita nyomást, míg a rotációs szitanyomása nagyobb darabszámoknál is alkalmas a precíz, részletekben gazdag nyomtatásra. A rotációs szitanyomáshoz szitahengert használnak. A festékező henger belülről nyomja a stencilhez hasonlóan perforált szitán át a tapétatekercsre a krémes konzisztenciájú festéket. Különösen rugalmas felületű tapétákat, például texturált tapétákat állítanak elő rotációs szitanyomással. A papír, általában 120 g/m2 lehúzható duplex papír, speciálisan előkészített krémfestékkel nyomható. Az utolsó nyomtatóegység után a papírtekercset gélesítő kemencében kezelik, ahol a krémfesték 200°C felettihőmérsékleten felhabosodik és kiemelkedik. Ezzel alakul ki a jellegzetes dombormintás felületi struktúra.

Szitanyomás

A tapétagyártásban legújabb fejlesztés a digitális nyomtatás.

Ez mindig egy digitalizált mintával indul, amelyet szkenneléssel, fényképezéssel vagy grafikai programmal állítanak elő. Az ügyfél, a mesterember vagy a tervező egy digitális vázlatot vagy fotót készít a kívánt tapétamintához a gyártó számára, amelyet ezután a szoba méreteihez illesztenek. Ez nem előre gyártott, hanem inkább rendelésre készült tapéta. Ez ennek az új nyomtatási technológiának az óriási előnye. Különböző digitális nyomdai eljárások versenyeznek egymással, elsősorban a feldolgozható nyomdai alapanyag, a tartósság és fényállóság tekintetében.

Jelenleg ezek a lézer-, tintasugaras, elektrosztatikus és hő szublimációs nyomtatási eljárások.

A száraz festékre épülő eljárás is ígéretes eredményekkel kecsegtet. A szokásos négy nyomtatási színt (Cián – Magenta – Sárga – Fekete, CMYK) egymás után viszik fel szitával, az ofszetnyomáshoz hasonlóan. A mintát elektrosztatikus töltés útján viszik át a súlyos,,vlies vagy papír alapanyagra a lézernyomtatási eljáráshoz hasonlóan. A festékpor hozzátapad az elektrosztatikus töltésű felületrészekhez, és azonnal ráolvad az alapfelületre 120°C hőmérsékleten. A tovább feldolgozás következő lépésében ezután dombornyomással javítják az alapanyag kopásállóságát.

Digitális nyomtatás

A dombornyomás megbízható módszer a texturált tapétafelület kialakításához. A nyomtatási és dombornyomási folyamatok lehetnek egyidejűek, vagy egymás utániak. A mélynyomott papírtekercs magas nyomás alatt áthalad a dombornyomó pozitív és negatív acélgörgők között. A magas minőségű dombornyomott tapéta több laminált rétegből áll. A két papírrétegből vagy papír és vlies rétegekből állóalapanyag dombornyomása a ragasztó még nedves állapotában történik, ezután a terméket szárítják. Az ilyen duplex dombornyomott tapéták különösen tartósak, és felrakás után is megőrzik eredeti megjelenésüket. Azonban a dombornyomást végső lépésként is alkalmazzák. A selyemtapéta például szintetikus bevonattal ellátott papír alapanyagból, mélynyomással készül, melynek felületét ezután melegdombornyomással mintázzák. Ez a “dombornyomás” alakítja ki a tapéta selyemre emlékeztető finom textúráját és fényes hatását.

Dombornyomás